E fajta t�rt�nete szorosan �sszef�gg a kelta n�p t�rt�nelm�vel. B�r az �r farkaskuty�k, m�r j�val a kelt�k letelepedte el�tt �ltek �rorsz�gban. Annyi bizonyos, hogy az �r t�rt�nelmet szinte v�gigk�s�rik az �r farkaskuty�r�l sz�l� legend�s t�rt�netek. A fajta �seit a kelt�k f�leg vad�szat miatt teny�sztett�k. A tekint�lyt parancsol�, b�tor �r farkas h�s�ges t�rs volt a vaddiszn� a j�vorszarvas vagy �ppen farkas vad�szat sor�n..
A XVII. sz�zad v�g�n �s az azt k�vet� id�szakban nagy �h�ns�g tombolt �rorsz�gban, amely nem csak a lakoss�got hanem e falyt�t is megviselte. A szigetr�l teljesen kipusztultak a farkasok �s ez az �r farkaskuty�t is feleslegess� tette. A kuty�k sz�ma er�sen lecs�kkent, szinte csak st�tusszimb�lumk�nt maradt meg egyes �r nemesek mellett
	A fajta a XIX. Sz�zadban kelt �jra �letre. Az �ldozatos teny�szt�munk�nak k�sz�nhet�en a fajta n�pszer�s�ge n�tt. Kialakultak a fajt�ra napjainkban is jellemz� k�ls� �s bels� tulajdons�gok. Nagy termete ellen�re az �r farkaskutya a legszel�debb ebek k�z� tartozik. Csendes, nyugodt, j�indulat� fajta. Rendk�v�l er�s �s m�ret�hez k�pest meglep�en gyors mozg�s� kutya. A durva k�ls� meleg gyermekszeret� sz�vet takar.
�ltal�nos le�r�sa: Sz�ne: leggyakoribb a sz�rke, de lehet ac�lsz�rke, feh�r, b�zasz�n� vagy �zbarna is. Marmagass�guk: a kanoknak legal�bb 79 cm, a szuk�k� mini�lisan 71 cm, de itt sem �rnak el� fels� hat�rt. S�lyuk �ltal�ban 45 �s 60 kg k�z�tt v�ltozik.
	A vil�g legnagyobb termet� kuty�j�nak tartj�k. T�bb sz�z �vvel ezel�tt �ll�t�lag el�fordultak a 120 cm magas 80 kg-os p�ld�nyok is.