Hogy a lak�sban tartott kuty�t s�t�ltatni kell. azt mindenki tudja, de csak kevesen m�rik fel ebv�s�rl�s el�tt, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban. Aki naponta nyolc �r�n�l t�bbet t�lt t�vol otthon�t�l vagy rendszertelen�l j�r haza, az csak akkor v�llalkozzon kutyatart�sra, ha csal�dtagjai be tudnak seg�teni az ell�t�sba. J�l r�gja meg a dolgot az is, aki sokat utazik. A kutya igen rosszul viseli, ha hosszabb id�re elszak�tj�k a gazd�j�t�l. Aki reggel szeret sok�ig lust�lkodni vagy rosszul b�rja az id�j�r�s viszontags�gait, az v�lassza ink�bb a macsk�t.

A kutya �bred�s ut�n r�gt�n ki akar menni, akkor is, ha szakad a h�!

A k�telez� s�t�ltat�s minimum napi h�rom alkalom, ami �sszesen legal�bb k�t�r�nyi id�tartamot tesz ki. Egy �tlagos kutya�let k�r�lbel�l tizen�tezer s�t�t �lel fel, s az ebtulajdonos minden egyes �vb�l kereken egy h�napot s�t�val t�lt!

Aki kuty�t fogad be a lak�s�ba, annak sz�molnia kell azzal, hogy az �llat jelenl�t�vel bizonyos mennyis�g� elhullatott sz�r �s por is egy�tt j�r. M�g a leggondosabban �polt kutya is hagy maga ut�n n�mi piszkot, hiszen rendszeresen kimegy a szabadba, kerget�zik, hempereg, s�rba l�p, �s az ajt� el�tt nem veti le a cip�j�t. Aki teh�t igen k�nyes a patikai tisztas�gra, de nem szeret sem el�szob�t takar�tani, sem kutyal�bat mosni, az k�tszer is gondolja meg, sz�ks�ge van-e n�gyl�b� lak�t�rsra. Ne tartson kuty�t lak�sban az, aki nem akarja vele teljesen megosztani az �letter�t. Az el�szob�ba vagy erk�lyre be- vagy kiz�rt kutya �lete rem�nytelen�l siv�r; r�ad�sul mag�ny�ra �ltal�ban �sei kapcsolatteremt� eszk�z�ben, az �v�lt�sben keres orvoss�got, mag�ra harag�tva ezzel a szomsz�dokat.

A kutya �s a gyerek legt�bbsz�r remek�l kij�n egym�ssal, de a k�ly�k beszerz�s�re c�lszer� olyan pillanatot v�lasztani, amikor �ppen nincs csecsem� a h�zn�l. Am�g a baba m�g n�gyk�zl�b k�zlekedik, �s minden �tj�ba ker�l� t�rgyat a sz�j�ba vesz, jobb, ha nem ker�lnek �tj�ba a szobatisztas�ghoz m�g nem szokott kiskutya jelenl�t�nek k�zzelfoghat� nyomai. Az els� l�p�sekkel pr�b�lkoz� tipeg�t a szeleburdi k�ly�kkutya k�nnyen felbor�thatja, s az sem szerencs�s, ha egym�s holmij�ra vet szemet a k�t kiskor�. Legyen teh�t legal�bb k�t �v kork�l�nbs�g a kutya �s gyerek k�z�tt. Hogy melyik�k jav�ra, az szinte mindegy - a f�, hogy legal�bb egyik�kkel sz�t lehessen �rteni!

Kinek val� h�t a kutya? Olyan embereknek, akik nem restellnek napi legal�bb h�rom alkalommal kimenni a szabadba, munka ut�n vargabet�k n�lk�l sietnek haza, szabadidej�ket olyan sz�rakoz�ssal t�ltik, amelyben n�gy l�bon is r�szt lehet venni, nyaralni legink�bb saj�t h�tv�gi h�zukba j�rnak, mindenekfelett pedig: k�pesek kompromisszumokat k�tni annak �rdek�ben, hogy az ember �s az �llat egy�tt�l�se mindk�t f�l sz�m�ra �lvezhet� legyen. Ilyen embereknek sok �r�met fog jelenteni a n�gyl�b� t�rs.

Mit is jelent a „szabads�g”?

K�tf�le kutyatart� van. Az egyik a hagyom�nyos, tekint�lyelv� gazda-kutya kapcsolat k�vet�je, aki elv�rja eb�t�l, hogy minden k�r�lm�nyek k�z�tt engedelmeskedjen, k�l�nf�le vez�nyszavak v�grehajt�s�ra tan�tja, �s �rz�kelteti vele rangbeli f�l�ny�t. A m�sik a „liber�lis” t�pus, aki azt mondja: � nem k�nyszer�ti n�gyl�b� bar�tj�t megal�z� produkci�kra; az � kuty�ja szabad l�lek, akinek nem parancsol senki. Hogy a k�t �t k�z�l melyiket v�lasztja, az kinek-kinek a saj�t egy�nis�g�n m�lik - de vajon mit sz�l mindehhez maga a kutya?

B�rmilyen meglep�en hangzik is, a kutya szempontj�b�l az els�, a tekint�lyelv� nevel�si m�dszer az el�ny�sebb. A szabadelv� ebtart� kuty�j�nak szabads�ga csak a p�r�z v�g�ig tart. Ir�ny�thatatlan, megb�zhatatlan l�v�n elengedni nemigen lehet, �lland�an fenn�ll annak a vesz�lye, hogy fegyelmezetlens�g�vel vesz�lybe sodorja mag�t vagy m�sokat. Mag�val vinni sem tudja a gazd�ja sehov�, hiszen t�bb k�nyelmetlens�ggel, mint �r�mmel j�r a jelenl�te.

A fegyelmezett kutya lehet�s�gei �sszehasonl�thatatlanul t�gabbak. Elk�s�rheti az embert sz�mos �gyes-bajos dolg�t elint�zni, ezzel „extra s�t�khoz” juthat a napi adagon fel�l. Nem kell elszigetelni az idegen �llatokt�l �s emberekt�l, r�ad�sul a gazd�j�t�l megtanult mozg�sfolyamatok v�gz�se lehet�s�get ny�jt sz�m�ra a sportol�sra, j�t�kra. M�g a tanulatlan eb unottan t�nfereg, ha nincs kutyat�rsas�ga, addig a k�pzett kutya apport�roz�ssal, akad�lyugr�ssal mozgathatja meg izmait.

T�ved�s azt hinni, hogy a kutya sz�m�ra az engedelmess�g k�nyszer. Szigor� falkarangsorban �l� ragadoz� l�v�n term�szet�b�l ad�dik a hierarchia elfogad�sa, az alkalmazkod�s a vez�r akarat�hoz. A vadon �l� farkas �lete a falkat�rsakkal val� egy�ttm�k�d�sben, a k�z�s c�l megval�s�t�s�ban, vagyis a t�rsas vad�szatban teljesedik ki, amit a v�rosi kutya eset�ben a labda visszahoz�sa, az akad�lyp�lya lek�zd�se, a vez�nyszavak v�grehajt�sa helyettes�t. Aki megvonja kuty�j�t�l az engedelmess�g, vagyis az egy�ttm�k�d�s lehet�s�g�t. nem szabads�got ad neki, hanem megfosztja att�l a kev�st�l, ami term�szetes �letform�j�b�l m�g megmaradt.

A kutyabar�t �r� h�res mondat�t l�pten-nyomon id�zik azok, akik �gy �rzik, nem tudn�nak meglenni n�gyl�b� bar�tjuk n�lk�l. �m, ha elfogulatlanul n�zz�k a dolgot, be kell l�tnunk, hogy az ebtart�s bizony nagy felel�ss�ggel �s nem csek�ly teherrel j�r. K�l�n�sen �rv�nyes ez v�rosi k�r�lm�nyek k�z�tt, ahol az �llat m�g sokkal ink�bb az emberre van utalva, mint vid�ken, kertes h�zban �l� t�rsai.

A v�rosi kutyatart�s komoly �letformav�lt�st k�vetel az embert�l, amire nem mindenki k�pes.

A KUTYA OTTHONA AZ EMBERI K�RNYEZET - ami lehet tanyah�z vagy p�sztorkunyh�, de cs�sz�ri palota vagy ak�r egy haj� fed�lzete is. Fontos azonban, hogy �lljon rendelkez�sre olyan ter�let, ahol a kutya nem csak p�r�zv�gen kocoghat az aszfalton, hanem kedv�re mozoghat.