Az �nnepek �s a t�l vesz�lyei

Kar�csony: Az �nnepek k�r�l figyelemmel kell lenn�nk n�h�ny fontos dologra. A kar�csonyf�t minden esetben ki kell k�tni a lak�sban, hogy ne borulhasson fel, ha kedvenc�nk �r�m�ben nekirohan vagy ha a felakasztott szaloncukrokra t�mad gusztusa. A kuty�k �ltal�ban arr�l is meg vannak gy�z�dve, hogy a szaloncukor csakis az akaszt�val �s a pap�rral egy�tt finom. A vezet�kes kar�csonyfa�g�k eset�ben a vezet�k kiv�l� j�t�kszere a kuty�knak, im�dj�k elr�gni. A 220V a sz�jban pedig biztos hal�lt jelent. A csillagsz�r�k k�z�l csak olyanokat vegy�nk, amelyek biztons�gosak, apr� csillagokat sz�rnak, teh�t gyorsan el�gnek, miel�tt m�g a szikr�k a kutyaszem magass�g�ba �rn�nek. Egy�bk�nt tan�csos a feny�fa feld�sz�t�sekor az otthon l�v� �llatokat magunk k�r� gy�jteni, �gy nyugodtan ismerkedhetnek a f�val �s a d�szekkel. Ezekkel a d�szekkel azonban nem j�tszhatnak, csak szagl�szhatj�k �ket.

�nnepi �nyencs�gek: A kocsony�b�l a diszn�k�rm�t tilos odaadni, mert azt egyben nyelik le, ami b�lelz�r�d�st okozhat. A cs�l�kcsont fej�t ugyancsak nem tan�csos kuty�nak adni, a b�rk�t is csak kis mennyis�gben. A bordacsontok (oldalas) be�kel�dhetnek a fels� sz�jpadl�s k�toldali fogai k�z�. A halat nem igaz�n sz�lk�zz�k ki a kuty�k. A s�ltpulyka combcsontja er�sebb, mint a csirkecsont �s sz�lk�san t�rik, ezt sem tan�csos kuty�knak adni.

Csokol�d�: Az �nnepek k�r�l �dess�gekhez is hozz�juthatnak kedvenceink. A bejglit�l, szaloncukort�l �s egy�b �dess�gekt�l c�lszer� �vni kuty�nkat. A csokol�d� �s a kaka� pedig ak�r hal�los m�rgez�st is okozhat nagyobb adagban. A csokol�d�ban l�v� egyik hat�anyag, a theobromin (�l�nk�t�szer) kuty�kban m�r kis adagban is hal�los m�rgez�st okozhat �l�nk�t� �s izgat� hat�sa miatt. Kis mennyis�g� csokol�d� hat�s�ra a kutya fel�l�nk�l, f�l-al� rohang�l a lak�sban, az udvaron, izgatottabb, nyugtalanabb lesz. Nagy mennyis�gek hat�s�ra idegrendszeri zavarok l�pnek fel. A kuty�k ilyenkor t�zforr�ak, test�k g�rcsben van, remegnek �s r�ngat�znak. A kialakult sz�vritmuszavar v�lhat v�gzetess�. A hossz� t�von, kis mennyis�gekben adott �dess�gek mell�khat�sa pedig az elh�z�s.

Szilveszter: A szilveszteri �nnepl�s hev�ben sokan a rendeletek ellen�re durrogtatnak pet�rd�kat, rak�t�kat vagy jobb esetben csak a pezsg�dug�k pukkannak. Kedvenceinket felk�k�letlen�l �rik ezek a zajok, a nagy t�meg, ez�rt reag�l�suk kisz�m�thatatlan. N�ha csak remegve mened�ket keresnek, lapulnak, m�skor megvadulnak, esetleg t�madnak, ez ak�r az �rj�ng�sig is fajulhat, esetleg elmenek�lve elveszhetnek, elpusztulhatnak, k�s�bb epilepszi�s roham alakulhat ki. Ha csak legkisebb agg�lya is van arra, hogy kuty�j�t megviseli a szilveszteri �jszaka, szerezze be el�re azokat a k�sz�tm�nyeket (tablett�k, paszt�k), amelyek a kuty�k nyugtat�s�ra szolg�lnak.

H�ev�s, mandulagyullad�s: �pp�gy, mint a gyerekeknek, sok kuty�nak is vesz�lyes szok�sa, hogy bele-bele k�stol a friss h�ba. Ezt a k�s�rt�st m�g a gazda is fokozhatja azzal, hogy h�goly� dob�l�s�val pr�b�lja megfuttatni kedvenc�t. A h� �s a j�g miatt a kuty�knak mandula-, torok- �s gyomorny�lkah�rtya-gyullad�suk alakulhat ki, ami �veges vagy habos, gyakran s�rga h�ny�sban nyilv�nul meg. Ha a gyomor m�r gyulladt, a k�vetkez� 24 �r�ban ne adjon enni a kuty�nak �s ut�na is csak di�t�s kosztot. Term�szetesen l�z, rossz k�z�rzet, v�res h�ny�s vagy hasmen�s �szlel�se eset�n forduljon kuty�j�val �llatorvoshoz. A mandul�k a sz�j�reg nyirokszervei. Gyullad�suk oka lehet megh�l�s, bakteri�lis vagy v�rusos fert�z�s. A gyullad�s lefoly�sa lehet elh�z�d� vagy heveny. Az elh�z�d� vagy gyakran visszat�r� esetekn�l a g�cfert�z�s fennmarad�sa miatt a mandul�k m�t�ti elt�vol�t�sa indokolt. A beteg kuty�n�l ilyenkor �tv�gytalans�g, l�z, k�h�g�s, ny�lz�s, habos h�ny�s tapasztalhat�. A nyirokcsom�k megnagyobbodtak, a torokt�j�k f�jdalmas. A gy�gykezel�s heveny esetekben a megfelel� t�neti kezel�s mellett antibiotikumokkal �ltal�ban eredm�nyes. Id�lt esetekben a mandul�k m�t�ti elt�vol�t�s�val oldhatjuk meg a probl�m�t.

Megf�z�s: K�h�g�s, t�ssz�g�s, tiszta vagy s�rga orrfoly�s l�phet fel a megf�z�s folyam�n, ami�rt t�bbnyire a v�rusok �s bakt�riumok a felel�sek. Bizonyos t�netek eset�n mindenk�ppen keress�k fel az �llatorvost: l�z, er�sebb, s�rg�s orrfoly�s, l�gz�si panaszok vagy er�ltetett l�gz�s, rossz k�z�rzet, b�gyadts�g �s �tv�gytalans�g. K�t, a kuty�kra jellemz� fert�z� betegs�g l�tezik, amely a megf�z�shoz hasonl� t�netekkel j�r: a szopornyica �s a kennelk�h�g�s.

T�li hideg, kih�l�s: Az id�s kuty�knak gyakran van sz�ks�g�k hideg elleni v�delemre, mert a h�m�rs�kletszab�lyoz�suk m�r nem m�k�dik t�k�letesen. Legink�bb a v�kony vagy ritka sz�r� �reg ebek h�lnek ki nagyon k�nnyen, f�leg ha karcs�ak is. Az alattomos kih�l�s �gy gyakran �szrev�tlen marad. Egyed�l a megn�vekedett izomt�nus, a merevs�g a felt�n�. Ha a testh�m�rs�klet 30?C-ig cs�kken, hamar bek�vetkeznek a bels� szervek m�k�d�si zavarai. A leggyakrabban a vese mondja fel a szolg�latot. A m�j �s a sz�vizom is igen �rz�kenyen reag�lhat a hideghat�sra. A reumatikus megbeteged�sek is rosszabbodhatnak a hidegt�l. A leh�lt �llat gyors felmeleg�t�s�vel nem lehet mindig megsz�ntetni a k�rosod�sokat. A heveny vesegyullad�s gyakran v�lik kr�nikuss�, ez pedig hal�los is lehet. Teh�t nem sz�gyen t�len a kab�tka egy gyeng�bb vagy id�sebb kuty�nak.

S�zott utak: Lehet�leg ker�lj�k el a s�val felsz�rt utakat vagy ha ez nem lehets�ges, a s�ta el�tt vastagon kenj�k be a mancsokat vazelinnel, hogy megel�zz�k a talp b�r�nek berepedez�s�t �s t�vol tartsuk a s�t. A berepedezett talpp�rn�kon sz�rnyen �g a s� �s ez v�g�l rosszul gy�gyul� sebekhez vezethet. Probl�m�kat okozhatnak m�g a l�bujjak k�zti sz�rbe ragadt apr� h�goly�k, amik rendk�v�l k�nyelmetlenek �s f�jdalmasak lehetnek. Ez�rt ink�bb idej�ben v�gjuk le a l�bujjak k�zti sz�rt.