A FEH�R N�MET JUH�SZKUTYA T�RT�NETE

Az els� ki�ll�tott feh�r n�met juh�szkutya val�sz�n�leg Greif volt 1882-ben �s 1887-ben Hannoverben, 1888-ban Hannoverben ki�ll�tottak egy m�sik feh�rjuh�szkuty�t is, a Greifa nev� szuk�t. 1889-ben Kasselben pedig ugyancsak feh�r Graif II. nev� kan vett r�szt a ki�ll�t�son. Mindh�rom kutya teny�szt�je, v. Knigge b�r� volt.

Arthur Mayer aki j� bar�tja volt Stephonitz kapit�nynak, 1899-ben Karlsruh�ban a ki�ll�t�son pillantotta meg Hektort. Besz�molt r�la Stephonitz, aki meg is v�s�rolta a kant, �s Hovard von Grafhatnak nevezte el. Hovard volt az els� kan, akit a teny�szt�k�nyvbe lejegyeztek 1899 �prilis�ban. 1899-ben Max E. von Stephonitz aki a legjobb �ton volt ahhoz, hogy n�met juh�szkutya teny�szet�t egy - egy sz�nre alak�tsa ki. Barna, fekete �s sz�rke egyedei mellett �jb�l �s �jb�l feh�r sz�n� ut�dokat is kapott. Ezekn�l a kuty�kn�l kialakult egy kifejezetten egyenes h�t, amely k�s�bb a fajta egyik tipikus ismertet� jele lett. Mivel e feh�r sz�n kifejezetten hib�nak sz�m�tott ezeket az egyedeket az USA-ba �s CANADA-ba export�lt�k. Ott nagy sikerrel teny�sztett�k tov�bb ezeket a sz�p kuty�kat. Az USA-ban Anne Tracy alap�totta meg 1917-ben az amerikai n�metjuh�sz kuty�t. 1921-ben jelent meg az els� �tfog� k�nyv. 1947-ben jelent meg egy tov�bbi k�nyv Mill� Dellingert�l a n�metjuh�szkuty�r�l, ami szint�n k�l�n fejezetet szentel a feh�r fajnak.

Az USA-ban sem hagytak fel a teny�szt�ssel a feh�r n�metjuh�szkutya bar�tai, saj�t klubot alap�tottak Sacrament�ban 1969-ben amerikai feh�r n�metjuh�szkutya n�ven. Ezt 1976-ban Amerikai Nemzetk�zi Juh�sz Klubra v�ltoztatt�k, v�g�l 1977-ben Nemzetk�zi Feh�r N�met Juh�szkutya Klubra m�dos�tott�k.

A klubnak jelenleg 12 helyi szekci�ja �s saj�t teny�szk�nyve van.

Kanad�ban 1971-ben megalakult az Amerikai Feh�r N�met Juh�szkutya Klubj�nak Ontario szekci�ja amely 1973-ban lev�lt az Amerikai Klubr�l, az�ta Kanadai Feh�r Juh�szkutya Klubja n�ven m�k�dik.

A n�met juh�szkuty�kkal foglalkoz� Kanadai Juh�sz Klubja erre beadv�nyt ny�jtott �t a Kanadai Kennel Klubnak, hogy a ki�ll�t�son diszkvalifik�ltassa ezeket a kuty�kat. 1980-ban Martin Foustmann az NSZK-ban megv�s�rolja egy Sv�jci teny�szt�t�l annak az USA-b�l sz�rmaz� feh�rjuh�szkuty�j�t tov�bbteny�szt�sre. 1981-ben Frankfurtban, majd m�g ebben az �vben Neusban a kutya kiv�l� eredm�nyeket �rt el a ki�ll�t�sokon. 1982 Luxemburg elismeri tiszta fajnak �s ugyanez �vben Martin Faustmann kezdem�nyez�s�re, megalakul az AMERIKAI-KANADAI FEH�R JUH�SZKUTYA Teny�szt�k Egyes�lete.

Haz�nkba 1989-ben ker�lt ebb�l a fajt�b�l h�rom p�ld�ny, ma kb. 200/300 db. tal�lhat� meg n�lunk. Ezek a kuty�k nem csak felt�n� feh�r sz�n�k, hanem intelligenci�juk miatt is kit�n� figyelmet �rdemelnek. Megtal�lhat�k, mint �rz�-v�d�, vakvezet�, lavinament�, k�b�t�szer kutat� �s nyomkutat� k�pess�g�k miatt, mint nyomoz�kuty�nak is sz�m�t�sba veszik. K�ls� megjelen�s�ben a fajtajellemz� tulajdons�gai k�z�l kiemelked�: harmonikus, lend�letes mozg�suk, j�l elosztott izomzatuk, egyenes h�tuk, s�t�t szemeik �s er�t sug�rz� megjelen�s�k, igazi �rz� �s �rt� t�rs, aki j� bar�tja az embernek.