A nmet juhszkutya
 |
A nmet juhszkutya a vilg egyik legismertebb kutyafajtja. Regnyek, filmek fszerepljeknt nincs olyan ember, aki ne ismern ezt a mltsgteljes, s tiszteletet parancsol klsej fajtt. Sokoldalsgnak, hatrozottsgnak, szksg esetn kemnysgnek s mrhetetlen intelligencijnak is ksznheti hatalmas hrnevt. A leghresebb kutyasznsz, Rin Tin Tin, vagy a npszer knyv fszereplje, Kntor, de akr haznkban az utbbi vekben hress vlt mentkutya, Mancs is ennek a fajtnak a kpviseli.
Nmet juhszkutya. Kzismert fajta. Klleme ellenre sincs tbb kze a farkashoz, mint brmelyik ms, hozz hasonl nagy test psztorkutynak. Egyenesen rendrsgi szolglatra kitenysztett nagyszer fajta. Igen intelligens s sokoldal. Sajnos szenvedlyes vadsz is, hangtalanul, teljesen farkas mdra hajtja a vadat. Iszonyatos dlst vgez kzttk, ha a hatrba szabadul. ppen kr-ttelei miatt mind a tiszta vr, mind a korcs nmetjuhszebeknek igen magas az adjuk. A maga helyn a bnldzsben s vagyon-rzsben viszont ptolhatatlan, gy tartst csak azoknak ajnljuk, akiknek hivatsuk folytn szksgk van r, vagy akik rendszeres kikpzssel s gyakorlatoztatssal kpesek levezetni ennek a hallatlanul aktv fajtnak a munkaignyt. Ellenkez esetben elbb-utbb elszkdsik hazulrl, s egy jl clzott lvs vet vget az letnek. Errl azonban nem a kutya tehet, hanem feleltlen gazdja.
Szne: leggyakoribb a fekete ht, srga vgtagokkal, tovbb lehet ordas s egyszn fekete. Marmagassga: 60-65 cm (kan), 55-60cm (szuka). Slya: 25-35 kg. A kutyafajtk j tulajdonsgainak bmulatos kohja. Taln ez az oka, hogy ma a vilg egyik legjobban elterjedt fajtakutyjrl beszlhetnk. Sok embertl hallani mg napjainkban is, amikor a fajtrl beszlnek, hogy egyszeren csak farkaskutynak emlegetik. A prhuzam pedig nmagt adja, valban flfedezhetk a nmet juhszkutyn a farkas klasszikus anatmiai formi, noha - az evolcis rokonsgot kivve - nincs kzvetlen kzk egymshoz. Tny az, hogy - mint neve is jelzi- Nmetorszgbl szrmazik. |