A fajta t�rt�nete, kialakul�sa T�rt�nete az ie. els� sz�zadig vezethet� vissza, ahol egy �rm�ny c�r alkalmazta el�sz�r hadikutya k�nt a r�mai l�gi�k ellen. A k�s�bbiekben a fajta t�rt�nete nagyon hasonl�tott egyes �si magyar fajt�k�hoz. Szerepe nem az �llatok terel�se volt, hanem azok v�delme a farkasok, medv�k �s harami�k ellen. A kem�ny �s rideg �letk�r�lm�nyek egy tekint�lyt parancsol�an hatalmas, izmos f�lelmet nem ismer� kuty�t alak�tottak ki. A k�s�bbiek sor�n is az ember a fajt�t el�szeretettel haszn�lt h�bor�skod�sok alkalm�val. Nem v�letlen, hogy a kauk�zusi juh�sz szinte mindenf�le �rz�-v�d� munk�ra szinte tan�t�s n�lk�l is alkalmas, hiszen a v�r�ben van az ilyen ir�ny� feladat. A volt SZU ter�let�n ma is k�zkedvelt rend�r �s katonai kutya.   Viselked�s �s jellem A kauk�zusi juh�szkutya szinte megk�zel�thetetlen, csak a gazd�j�t �s annak csal�dj�t fogadja el. � �rt�k �s a r�b�zott ter�let v�delm��rt az �let�t hajland� fel�ldozni. Nem ez az a fajta, amelyiket a vend�gs�gbe �rkez� vend�gsereg boldogan v�gig gy�m�sz�lhet. Idegenekkel szemben rendk�v�l bizalmatlan, harap�s fajta. Mint sok igen okos fajta � is fent hordja az orr�t, sokszor makacs, akaratos. A nevel�se rendk�v�li figyelmet ig�nyel m�r k�ly�k kor�t�l kezdve. Hat�rozatlan, labilis gazda keze al� ilyen kutya nem val�. Ilyen gazda mellet id� k�rd�se, hogy kuty�ja mikor akarja majd �tvenni a falka ir�ny�t�s�t. Fontos, hogy a nevel�st fiatal korban v�gezz�k. Feln�tt p�ld�ny nevel�s�re, komoly szakemberre van sz�ks�g.
�ltal�nos le�r�sa: Sz�ne: v�r�s, sz�rk�sbarna, tarka de szinte minden megengedett, kiv�ve a f�nyes fekete �s m�jsz�n� barna, ez kiz�r� ok. Marmagass�g: kanokn�l 67-75 cm, illetve szuk�kn�l 62-70 cm. S�lya 40- 50 kg.