A fajta t�rt�nete, kialakul�sa Felt�telez�sek szerint a perzsa ag�r m�s n�ven saluki, nev�t a hajdani arab v�rosr�l Salukr�l kapta. A fajta m�r az egyiptomi �br�zol�sokon is felt�nik, mint vad�szkutya. A k�s�bbiekben az arab vad�szok haszn�lt�k el�szeretettel gazellavad�szatra, hol �ltal�ban h�j�kkal �s s�lymokkal egy�tt "dolgozott".     Viselked�s �s jellem   Kiegyens�lyozott, de �rz�keny term�szet� kutya. A t�bbi ag�rhoz hasonl�an hihetetlen el�kel�s�get sug�roz. Nem v�letlen�l v�lt Eur�p�ban k�zkedvelt luxuskuty�v�. Megb�zhat�, de idegenekkel szemben ink�bb elutas�t�. Nem kifejezetten simul�kony fajta. �rdemes m�r fiatal kor�ban engedelmess�gre szoktatni, hogy m�lyen gy�kerez� vad�sz�szt�n�t ("vad" �ld�z�s) kord�ban tudja tartani. Ha lak�sban tartjuk, ne feledkezz�nk meg hihetetlen�l nagy mozg�sig�ny�r�l sem. A  vil�g egyik leggyorsabb kuty�j�nak tartj�k. Hossz� t�von m�g a vill�m gyors angol agarat is veri. �ppen ez�rt az ag�rversenyek egyik szt�rja.
�ltal�nos le�r�sa: Alkata kecses, megt�veszt�en v�kony kutya. Keskenys�ge ellen�re azonban sz�v�s �s er�s. Sz�ne: feh�r, aranyv�r�s, sz�rke, �zbarna, kr�msz�n� �s h�romsz�n� (fekete, feh�r, cserbarna). Marmagass�ga: 60-65 cm (kan) Illetve 55-62 cm. (szuka) S�lya: 14-22 kg.
Copyright Helge Kronsteiner    http://www.saluki.at