Kuty�k k�t�h�rtyagyullad�sa (conjuctivitis)

A kuty�k leggyakoribb szembetegs�ge. Ha a gyullad�s sor�n termel�d�tt v�lad�k sav�s, k�nnyszer� vagy ny�las, akkor k�t�h�rtyahurutr�l, egy�b esetekben k�t�h�rtyagyullad�sr�l besz�l�nk. Leggyakoribb form�i a k�vetkez�ek:

Heveny k�t�h�rtyahurut

Okai k�z�tt szerepelhetnek szembe ker�lt idegen testek (pl. rovarok), a szemh�j hib�s befordul�sa (ectropium), a szemh�j pillasz�reinek szab�lytalan �ll�sa (trichiasis, illetve districhiasis, l�sd 1. k�p), mint mechanikai okok, k�miai anyagok  (pl. enyh�bb savak, illetve l�gok), vitaminhi�ny (pl. A – vitamin hi�ny), v�rusos fert�z� betegs�gek (pl. szopornyica, l�sd 2. k�p), illetve er�s napf�nysug�rz�s. A k�t�h�rtya kipirult, duzzadt, f�jdalmas (l�sd 3.k�p). A kutya bels� szemzug�nak t�j�k�n ny�lk�s – hurutos v�lad�k jelenik meg, ez csorg�t alkothat. A szemr�s a norm�lisn�l sz�kebb. A szembe ker�lt idegen testeket halad�ktalanul el kell t�vol�tani. Egy�b esetekben a kiv�lt� k�rokok kik�sz�b�l�se �s szemcseppek felhaszn�l�sa sz�ks�ges.

Id�lt k�t�h�rtyahurut

Ugyanazok a k�rokok id�zik el�, mint a heveny k�t�h�rtyahurutot, hat�suk azonban intenz�vebb �s tart�sabb. A k�t� h�rtya m�rs�kelte kipirult, duzzanat enyh�bb fok� �s t�m�tt. A bels� szemzug t�j�k�n kev�s a s�r� v�lad�k. A b�ntalom kezel�se hoszszadalmas, nagy t�relmet �s gondoss�got ig�nyel. A szemcseppeket, illetve szemken�cs�ket gyakran v�ltoztatni is kell.

T�sz�s k�t�h�rtyagyullad�s

�ltal�ban az id�lt k�t�h�rtyahuruthoz csatlakozik. Sokszor tart�s mechanikai hat�sok, por vagy f�st id�zik el�. A k�t�h�rtya alatti nyirokt�sz�k (folliculusok) megduzzadnak (l�sd 4. k�p). A k�t�h�rtya kipirult, megvastagodott. Fokozott a k�nnyez�s, a kutya vakarja, d�rzs�l a szem�t. Gy�gykezel�s hasonl� az id�lt k�t�h�rtyahurutn�l le�rthoz. S�lyosabb esetben el�zetes �rz�stelen�t�s ut�n a nyirokt�sz�ket kapar�kan�llal elt�vol�tjuk.

Gennyes k�t�h�rtyagyullad�s

Gennyeszt� bakt�riumok okozz�k. Kialakulhat allergi�s alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegentestek el�id�zte s�r�l�s �s fert�z�s k�vetkezt�ben alakul ki. A k�t�h�rtya �l�nkv�r�s, duzzadt, a szemr�sb�l b�s�ges gennyes v�lad�k �r�l. A b�ntalmat s�lyos f�nyker�l�s �s f�jdalmass�g kis�ri. S�lyosabb esetben �ltal�nos t�netek is megfigyelhet�ek (l�z, b�gyadts�g, gyenges�g, �tv�gytalans�g). Idegentestek okozta gennyes k�t�h�rtyagyullad�s eset�n az idegentestet halad�ktalanul elt�vol�tjuk. Antibiotikumos kezel�st helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban �ltal�nos t�netek l�ptek fel, akkor tabletta vagy injekci� alkalmaz�sa is sz�ks�ges.

�lh�rty�s k�t�h�rtyagyullad�s

Okai k�z�tt szerepelhetnek mar� hat�s� vegyszerek (leggyakrabban oltott m�sz), forr� f�st vagy folyad�k. L�trej�het genynyeszt� bakt�riumos fert�z�s ut�n, illetve s�lyos A – vitamin hi�ny k�vetkezt�ben. A k�t�h�rtya fel�let�n v�konyabb, k�nnyen lev�laszthat� �lh�rty�k tal�lhat�ak. Ezek az �lh�rty�k hosszan elh�z�d� esetben az alappal szorosan �sszef�ggnek �s nehezen elt�vol�that�ak. A vegyszereket azok term�szet�vel ellent�tes savval, illetve l�ggal k�z�mb�s�tj�k. Minden egy�b esetben az alapbetegs�get gy�gykezelj�k