�berreiter-szindr�ma

A n�met juh�szkuty�k k�l�nleges szaruh�rtya-betegs�g�t �berreiter �rta le. A k�rk�p l�nyeg�t a szaruh�rtya fel�letes r�teg�ben k�pz�d� sarjsz�vet, amelybe m�sodlagosan pigment rak�dik le. Az els� jelek nagyon enyh�k, heveny k�t�h�rtyahurutra jellemz�ek. Az �llat ker�li az er�s f�nyt, de a l�t�sa m�g j�. A tulajdonosok akkor jelentkeznek a kuty�val az �llatorvosn�l, amikor az m�r csaknem megvakult.

A szaruh�rty�n a sarjsz�vet a k�ls�-als� negyedben kezd kifejl�dni, ez a sarjsz�vet fokozatosan erezetesen �titat�dik. A sz�vetterjed�s a szaruh�rtya k�zepe, majd az orr ir�ny�ba terjed, v�g�l befedi az eg�sz szaruh�rty�t. Az elv�ltozott ter�letre pigment rak�dik le, v�g�l az eg�sz szaruh�rtya �tl�tszatlanul elhom�lyosodik. A betegs�g oktana m�g a mai napig sem tiszt�zott. A probl�ma nem gy�gykezelhet�, csak karbantarthat�. Gondos, naponk�nti kezel�ssel a l�t�s t�bb �ven �t megtarthat�, de a k�rj�slat ennek ellen�re mindig k�tes vagy rossz. A gl�kokortikoid tartalm� szemcseppeket, illetve szemken�cs�ket az �llat �lete v�g�ig gondosan alkalmazni kell. Gl�kokortikoidot, esetleg antibiotikumot injekci�s k�sz�tm�nyek, illetve sz�jon �t adhat� k�sz�tm�nyek form�j�ban is sz�ks�ges lehet adni. Amikor pedig a szaruh�rtya pigment�ci�ja m�r l�t�szavart okoz, a fel�letesen pigment�lt r�teget mût�tileg t�vol�tjuk el, am�g a szaruh�rtya teljesen �tl�tsz� r�teg�ig nem �r�nk. Ezt a mût�ti beavatkoz�st ki�jul�s eset�n esetleg m�g k�tszer-h�romszor meg lehet ism�telni.